Lelkiállapot és betegségek
Gyakran ismételt bölcsesség, hogy a betegségek jelentős része lelki eredetű. Ebben az összefüggésben a tudomány is megvizsgálta a betegségek kialakulását és lényegében igazolta azt, amit már népi bölcsességként mindenki tudott. A tudomány Descartes óta visszariad minden olyan kutatási területtől, amely az immateriális létre, pl. a lélek létére az agysejtek működésétől függetlenül, vonatkozik. Először megvizsgáljuk mennyiben igazolta a tudomány a betegségek lelki eredetét, a továbbiakban majd azt fogjuk vizsgálni, milyen objektív bizonyítékok léteznek a lélek mibenlétére vonatkozóan.
A gyógygomba kivonatok egy részéről klinikai kísérletekben is megállapították, hogy javítják a kedélyállapotot, enyhítik a depressziót, csökkentik a félelmi állapotokat, sőt, időskori megromlott elmeállapot esetén (pl. Alzheimer esetén) is képesek lehetnek segíteni. Elképzelhető, hogy a kivonatok egészségre gyakorolt hatásának egy része hangulatjavító hatásuknak köszönhető.(1,2)
A depressziótól, ami súlyosan károsíthatja az egészséget a népesség 17-20%-a szenved.(3) 50-60%-al növeli az elhalálozás valószínűségét. Hatása összehasonlítható a dohányzás ártalmaival. (4) A depressziósok 16-19%-a öngyilkosság következtében hal meg, valamint 450% -al nagyobb a valószínűsége annak, hogy szívinfarktust kapnak egy 13 éves prospektív kísérlet alapján. (5) A krónikus depresszív hangulat a rákrizikót is megnövelheti 88%-al, valamint a krónikus félelemérzés 300% -al megnövelheti a végzetes szívinfarktus rizikóját. (6,7) A szívkoszorúér betegség rizikóját a depresszió 200%-al fokozza, valamint növeli a stroke valószínűségét is. (8,9, 10) A dohányzás jelentős mértékben fokozza a depresszió ártalmas hatását. A depressziós dohányosoknál 1800%- al nagyobb az előfordulása a dohányzásra jellemző ráktípusoknak, a nem a dohányzással összefüggő rákelőfordulások pedig 290%-al növekednek. A nem depressziós dohányosoknál ez az arány „csak" 420% ill. 0%. (11)
Erős és depressziós dohányosoknál a természetes ölősejtek aktivitása csökkent, ami azért említésre méltó, mert ezek a sejtek fontos szerepet töltenek be a szervezet rákellenes védekező mechanizmusában. A természetes ölősejtek gátolják az áttétképződést. Emlő, ill. fej és nyakrák esetén a természetes ölősejtek aktivitása a diagnózis idején előrejelzi az áttétképződés kialakulását. (12,13)
A depresszió káros hatásaihoz hozzájárul, hogy gyakran együtt jár krónikus gyulladásos folyamatokkal (megnövekedett CRP), valamint jelenlétekor csökkenhet az érrendszert regeneráló őssejt (EPC) szám. Mindezek a tényezők rákkeltő, ill. a szív és érrendszert romboló hatással bírnak. Depressziósoknál a védőoltásokra is hiányos az immunválasz. (14,15,16,17,3)
A kedélyállapot önmagában befolyásolja egészségünket. Depresszió nélkül is káros hatásai lehetnek a negatív érzelmi állapotnak. A pozitív érzelmi állapot pedig egészségesebbé teheti a szervezetet. A pozitív érzelmi állapot jellemzői pl. a boldogság, öröm, elégedettség, pozitív várakozás, jövőbe vetett hit. Általában a magas pozitív érzelmi állapot alacsonyabb halálozási arányokkal jár. (18) Rosszabb érzelmi állapot növeli a stroke rizikóját 26% -al. (19) A pozitív élet orientáció megvédi az időseket az intézményes ellátás szükségességétől, növeli a védőoltások hatékonyságát, csökkenti a vérnyomást. (20, 21, 22) A negatív érzelmi állapotban szenvedők gyakrabban számolnak be megfázásos tünetekről. (23) A negatív érzelmek, mint a félelem, bánat megnövelheti a vércukorszintet is. Japánban kimutatták, hogy a nevetés, a jókedv rövidtávon is csökkenti cukorbetegeknél az evés utáni vércukorszint kiugrást. (24)
A krónikus stressz káros hatásait számos tanulmány vizsgálta. Megállapították, hogy a stressz újra aktiválja a herpesz vírusokat (pl. Eppstein-Barr vírus), növeli a felső légúti, ill. fertőző megbetegedések valószínűségét és lassítja az ezekből történő felépülési időt, megzavarja az immunrendszer működését, csökkenti a védőoltások hatékonyságát, az immunválasz valószínűségét, lassítja a sebgyógyulást, gyulladásos reakciókat indíthat el. A demens házastársukat ápoló nők és az ellenséges házastársi kapcsolatban élők sebgyógyulása lényegesen lassabb. (25,26, 27) Diákoknál a vizsga előtti stressz alatt a sebgyógyulás 40% -al lassabb, mint a nyári szünet alatt.(28) A stressz jelentős rákbetegséget előidéző faktor lehet bizonyos élethelyzetekben. Azoknál a nőknél, akik jelentős stresszhelyzeteket éltek át - pl. válás, megözvegyülés - és nem volt intim érzelmi támogatásuk, az emlőrák valószínűsége 2 éven belül 900% -al nőtt. (29, 30) A stressz krónikus gyulladásos betegségeket is előidézhet vagy súlyosbíthat, így pl. a reumás ízületi gyulladást, a lupust, a multiplex sclerosist. (31)
A krónikus stressz a negatív érzelmi állapothoz hasonlóan (pl. félelem, ellenségesség, depresszió) növeli a szervezet cortizol szintjét, ami túl az immunproblémákon, szív és érrendszeri szövődményekhez is vezethet. A pozitív érzelmi állapot (pl. nyugalom, elégedettség) viszont alacsonyabb cortizol koncentrációt eredményez. (32)
Mik azok a tényezők, amelyek leggyakrabban kiválthatják a depressziót, stresszt, ill. a negatív érzelmi állapotokat? Elsősorban a magány, a munkanélküliség, a válás, a házastárs, partner elvesztése, ill. a rossz házasság, családi problémák. Magányos embereknél magasabb a vérnyomás, ill. a reggeli és esti cortizol szint. (33, 34) A házasság önmagában nem garancia arra, hogy az ember ne legyen magányos. Az emocionális magány a házasság minőségétől függ, az intimitás hiányával függ össze. A magány akkor erősebb a házasságban, ha a házastársnak egészségügyi problémái vannak, ha a házastárs nem kap érzelmi támogatást társától, ha a partnerek ritkán beszélgetnek egymással, vagy gyakran nem értenek egyet, vagy ha szexuális problémákkal küzdenek. (35) A boldogtalan házasságban élők 25-ször nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósok, mint a boldog házasok vagy az elvált emberek. Általában az egyedül élő emberek boldogabbak, mint a boldogtalan házasságban élők. A magány leküzdése szempontjából a kapcsolatok minősége, intimitása számít. A társadalmi kapcsolatok sokrétűsége és nem az ismerősök mennyisége csökkenti a magányt pl. házasság, barátok, szomszédok, munkatársak, vallásos, ill. társadalmi csoportokhoz való tartozás. (36, 37)
A depresszió leküzdése egészségünk szempontjából elsődleges fontosságú. Randomizált kontrollált kísérletben megállapították, hogy a testmozgás 16 hét után ugyanolyan hatékony a depresszió kezelésére, mint a modern antidepresszáns gyógyszerek. (38) A testmozgás a gyógyulási folyamatokat is képes felgyorsítani, sebgyógyulást elősegítő hatását kísérletben igazolták. (39) A gyakran alkalmazott antidepresszáns gyógyszereknek (SSRI) a szív és érrendszerre gyakorolt káros mellékhatásain kívül emocionális, életminőséget károsító melléhatásai is vannak. Ebből a szempontból jelentős a gyógygomba kivonatok és a testmozgás hangulatjavító és antidepresszáns hatása. Az antidepresszáns gyógyszerekkel kezelteknél az érzelmek intenzitása a legtöbb esetben csökken és előfordulhat, hogy az érzelmek teljesen megszűnnek. (40) A betegek gyakran úgy érzik, hogy érzelmeik valójában gondolatok, nem érzelmek. A pozitív érzelmek csökkennek, pl. a boldogság, az öröm, az izgatottság, a szenvedély, a szerelem, elragadtatás, odaadás. Gyakran találnak kevesebb örömet a társadalmi eseményekben, hobbikban, a szépségben, a természetben, a zenében. Néhány betegben a kezelés hatására csökken a vonzódás partnereik és családtagjaik iránt, kevesebb életörömet éreznek. Nem csak a pozitív, hanem a negatív érzések intenzitása is csökken. Pl. kisebb szomorúságot, haragot, agressziót, félelmet, szégyent éreznek. Sok ember számára ez jelentősen rontot az életminőségen, hiszen sokan szükségesnek tartják a negatív érzések, mint a szomorúság, aggodalom kifejezését is. Gyógyszerezettek közül sokan nem tudnak sírni akkor, amikor az időszerű lenne, vagy nem tudnak megfelelően reagálni a rossz hírekre. Érzelmileg kiszakítottnak érzik magukat a környezetükből, nem résztvevőként, hanem megfigyelőként tapasztalják magukat. „Zombi" -ként vagy „robot"- ként írják le magukat, csökkent szimpátiát és empátiát éreznek. Érzelmileg eltávolodnak családtagjaiktól és barátaiktól, nem törődnek annyira önmagukkal és más emberekkel és cselekedeteik következményeivel. Sokan apatikusnak és motiválatlannak érzik magukat. Sokan kevésbé törődnek mások érzéseivel, ill. véleményével, néhányan kevesebb felelősségérzetet éreznek feladataik iránt. Van, aki a gyógyszeres kezelés alatt csak azért tesz kárt magában, hogy egyáltalán valamilyen érzést érezzen. Néhányan úgy érzik, hogy megváltozik vagy elveszik a személyiségük és üres burokként érzékelik magukat. Néhány esetben a személyiségváltozást a gyógyszeres kezelés abbahagyása után is érzékelik. Az említett emocionális mellékhatások az antidepresszáns gyógyszerek többségénél tapasztalhatóak, nem csak a SSRI -ok nál. (40)
Mivel az antidepresszáns gyógyszerek a pozitív érzelmi állapotot is mérsékelik, a depresszió egészségkárosító hatását nem csökkenthetik megfelelő mértékben, hiszen a tudományos felmérések alapján bizonyos esetekben a pozitív érzelmi állapot erősebben fejti ki jótékony hatását, mint ahogy a depresszió az ártalmas hatását. A pozitív érzelmi állapot jobban csökkenteti a szélütés előfordulását, mint ahogy azt a depresszió növeli. (41) A pozitív várakozások, az optimizmus hosszú távon 30% -al csökkentheti a szív és érrendszer betegségeiből eredő halálozási arányokat, 46%-al a rákhalálozás rizikóját és 14% -al a halálozási arányokat általában. (42) A depresszió ellenes gyógyszerek egyik mellékhatása - az elhízás és cukorbetegség előidézésén túl - a pozitív érzelmi állapot különböző formáinak a mérséklése. Mivel éppen ez az egyik legerősebb „lelki" betegség megelőző erő, érdemes először előnyben részesíteni a depresszió érzelmi mellékhatás mentes csökkentését testmozgásnöveléssel és gyógygomba kivonatokkal, nem utolsó sorban azért, mert mindkét módszer alkalmazása megelőzheti vagy késleltetheti az időskori agybetegségeket, szellemi leépülést, Alzheimer betegséget is.
A cikk szerzője az első magyar Németországban elismert és alkalmazott neurotropikus agyterápia kifejlesztője, Varga Gábor.
A cikkben szereplő megállapítások nem vonatkoztathatóak a honlapon található termékeinkre.
Felhasznált szakirodalom
1. Nagano, M., et al.: Reduction of depression and anxiety by 4 weeks Hericium erinaceus intake, In: Biomed Res. 2010;31(4):231-7.
2. Mori, K., et al.: Improving effects of the mushroom Yamabushitake (Hericium erinaceus) on mild cognitive impairment: a double-blind placebo-controlled clinical trial. In: Phytother Res. 2009 Mar;23(3):367-72.
3. Demosthenes, B., et al.: Inflammation, coagulation, and depressive symptomatology in cardiovascular disease-free people; the ATTICA study. In: Eur Heart J. 2004 Mar;25(6):492-9.
4. Mykletun, A., et al.: Levels of anxiety and depression as predictors of mortality: the HUNT study. In: Br J Psychiatry. 2009 Aug;195(2):118-25.
5. Wulis, LR., et al.: A systematic review of the mortality of depression. In: Psychosom Med. 1999 Jan-Feb;61(1):6-17.
6. Miller, AH., et al.: Immune system contributions to the pathophysiology of depression, In: Focus, 2008, 6(1).
7. Kiecolt-Glaser, JK. et al: Emotions, morbidity, and mortality: new perspectives from psychoneuroimmunology. In: Annu Rev Psychol. 2002;53:83-107.
8. Ostir, GV., et al.: The association between emotional well-being and the incidence of stroke in older adults. In: Psychosom Med. 2001 Mar-Apr;63(2):210-5.
9. Lett, HS., et al.: Depression as a risk factor for coronary artery disease: evidence, mechanisms, and treatment. In: Psychosom Med. 2004 May-Jun;66(3):305-15.
10. Rugulies, R.: Depression as a predictor for coronary heart disease. a review and meta-analysis. In: Am J Prev Med. 2002 Jul;23(1):51-61.
11. Jung, W., et al.: Reduction of natural killer cytotoxic activity in major depression: interaction between depression and cigarette smoking. In: Psychosom Med. 1999 May-Jun;61(3):263-70.
12. Schantz, SP., et al.: Evidence for the role of natural immunity in the control of metastatic spread of head and neck cancer. In: Cancer Immunol Immunother. 1987;25(2):141-8.
13. Kiecolt- Glaser, JK. et al.: Psycho-oncology and cancer: psychoneuroimmunology and cancer. In: Ann Oncol. 2002;13 Suppl 4:165-9.
14. Steptoe, A., et al.: Positive affect and health-related neuroendocrine, cardiovascular, and inflammatory processes. In: Proc Natl Acad Sci U S A. 2005 May 3;102(18):6508-12. Epub 2005 Apr 19.
15. Ford, DE., et al.: Depression and C-reactive protein in US adults. In: Arch Intern Med, 2004, 164.
16. Dome, P., et al.: Circulating endothelial progenitor cells and depression: a possible novel link between heart and soul. In: Mol Psychiatry. 2009 May;14(5):523-31. Epub 2008 Jan 8.
17. Penninx, BW., et al.: Inflammatory markers and depressed mood in older persons: results from the Health, Aging and Body Composition study. In: Biol Psychiatry. 2003 Sep 1;54(5):566-72.
18. Mitchell, R., et al.: Effect of exposure to natural environment on health inequalities: an observational population study. In: Lancet. 2008 Nov 8;372(9650):1655-60.
19. Pressman, SD. et al.: Does positive affect influence health? In: Psychol Bull. 2005 Nov;131(6):925-71
20. Ostir, GV., et al.: Hypertension in older adults and the role of positive emotions. In: Psychosom Med. 2006 Sep-Oct;68(5):727-33.
21. Pitkala, KH., et al.: Positive life orientation as a predictor of 10-year outcome in an aged population. In: J Clin Epidemiol. 2004 Apr;57(4):409-14.
22. Marsland, AL., et al.: Trait positive affect and antibody response to hepatitis B vaccination. In: Brain Behav Immun. 2006 May;20(3):261-9. Epub 2005 Nov 15.
23. Cohen, S.: Negative emotions as predictors respiratory symptoms. In: Mind- Body Interactions and Disease, Ed.by Nicholas R.S.Hall, 1996, Health Dateline Press.
24. Hayashi, K. et al.: Laughter lowered the increase in postprandial blood glucose. In: Diabetes Care. 2003 May;26(5):1651-2.
25. Cohen, S., et al.: Stress and infectious disease in humans, In: Psychol Bull. 1991 Jan;109(1):5-24.
26. Godbout, JP., et al.: Stress-induced immune dysregulation: implications for wound healing, infectious disease and cancer. In: J Neuroimmune Pharmacol. 2006 Dec;1(4):421-7. Epub 2006 Aug 10.
27. Marsland, AL., et al.: Stress, immunity, and susceptibility to infectious disease.
28. Marucha, PT., et al.: Mucosal wound healing is impaired by examination stress. In: Psychosomatic Medicine, 1998, 60:362-365.
29. Louise, C., et al.: Loneliness and pathways to disease. In: Brain Behav Immun. 2003 Feb;17 Suppl 1:S98-105.
30. Price MA., et al.: The role of psychosocial factors in the development of breast carcinoma: Part II. Life event stressors, social support, defense style, and emotional control and their interactions. In: Cancer. 2001 Feb 15;91(4):686-97.
31. Kiecolt-Glaser, JK., et al.: Psychoneuroimmunology: psychological influences on immune function and health. In: J Consult Clin Psychol. 2002 Jun;70(3):537-47.
32.Polk, DE., et al.: State and trait affect as predictors of salivary cortisol in healthy adults. In: Psychoneuroendocrinology. 2005 Apr;30(3):261-72.
33.Hawkley, LC., et al.: Loneliness is a unique predictor of age-related differences in systolic blood pressure. In: Psychol Aging. 2006 Mar;21(1):152-64.
34. Cohen, S., et al.: Types of stressors that increase susceptibility to the common cold in healthy adults. In: Health Psychol. 1998 May;17(3):214-23.
35. Gierveld, JJ., et al.: Quality of marriages in later life and emotional and social loneliness. In: J Gerontol B Psychol Sci Soc Sci. 2009 Jun;64(4):497-506. Epub 2009 Feb 12.
36. Pressman, SD., et al.: Loneliness, social network size, and immune response to influenza vaccination in college freshmen. In: Health Psychol. 2005 May;24(3):297-306.
37. Cohen, S., et al.: Social ties and susceptibility to the common cold. In: JAMA. 1997 Jun 25;277(24):1940-4.
38. Blumenthal, JA., et al.: Effects of exercise training on older patients with major depression. In: Arch Intern Med. 1999 Oct 25;159(19):2349-56.
39. Emery CF., et al.: Exercise accelerates wound healing among healthy older adults: a preliminary investigation. In: J Gerontol A Biol Sci Med Sci. 2005 Nov;60(11):1432-6.
40. Price J., et al.: Emotional side-effects of selective serotonin reuptake inhibitors: qualitative study. In: Br J Psychiatry. 2009 Sep;195(3):211-7.
41. Koivumaa-Honkanen, H., et al.: Self-reported life satisfaction and 20-year mortality in healthy Finnish adults. In: Am J Epidemiol. 2000 Nov 15;152(10):983-91.
42. Tindle, HA., et al.: Optimism, cynical hostility, and incident coronary heart disease and mortality in the Women's Health Initiative. In: Circulation. 2009 Aug 25;120(8):656-62. Epub 2009 Aug 10.
