A gyógygomba kivonatok és a túlélés művészete - kórokozók és immunrendszer

Az immunrendszer és kórokozók viszonya az emberi társadalmak fejlődésében jelentős szerepet tölt be. A behurcolt betegségek eredményeképp Mexikó népessége 1518-tól 100 év alatt 20 millióról 1,6 millióra csökkent. Az említett kontinensek meghódítását nem annyira a fegyvereiknek, hanem a behurcolt betegségeknek köszönhették az európaiak.

Az első világháborút követő évben az influenzajárvány következtében több ember – 20 millió – halt meg, mint mennyien a háborúban összesen életüket vesztették. A járvány terjedéséhez az alultápláltság is hozzájárult.

A múlt században az átlagos élettartam kb. 30 évvel nőtt. Az élettartam növekedés a higiénia, vízminőség javulásának, a védőoltásoknak és az antibiotikumoknak köszönhető. Korunkban számos súlyos, ill. gyógyíthatatlan betegség kiváltó okaként illetve súlyosbító tényezőjeként azonosították, ill. gyanítják vírusok, baktériumok, paraziták jelenlétét a szervezetben. Ilyen betegségek pl. a rák, szív és érrendszer betegségei, atheroszklerózis, túlsúly, szklerózis multiplex, cukorbetegség, Alzheimer kór, skizofrénia, Parkinzon kór stb..

Az USA-ban 25%-a a szívinfarktust elszenvedőknek semmilyen szív és érrendszert érintő rizikófaktorral (pl. jelentős túlsúly, magas vérnyomás, dohányzás) nem rendelkezik. Azonban ezekben az esetekben a gyulladást jelző értékek (CRP) magasabbak. A tudósok ebből is arra következtetnek, hogy az atheroszklerózis részben fertőző. Érthető, hogy a szervezetünk immunrendszere mellett kialakult egy viselkedési, ill. kulturális immunrendszer, amelyek az individuum és a társadalom túlélését segítik elő. Ennek a viselkedés-immunrendszernek egyik fontos eleme az undor. Az undor a paraziták, kórokozók érzékelt vagy vélt jelenlétének következtében lép fel. A normálistól, az átlagtól való eltérés averzív érzelmi, értelmi és viselkedési reakciókat válthat ki. A jelentősen túlsúlyos emberek is gyakran undort váltanak ki, ami talán részben azzal is magyarázható, hogy a túlsúly vírusfertőzés hatására is kialakulhat, ill. felerősödhet. Természetesen ez sokszor irracionális is lehet, hiszen egy autóbalesetben maradandó sérülést elszenvedett ember nem fertőző, mégis kiválthatja ezt a reakciót.

A terhességi undor a terhesség első trimeszterében a magzatot védi a lehetséges fertőzésektől. Terhesség alatt a szervezet elnyomja az immunrendszert – magasabb progeszterin szint következtében az NK sejtek aktivitása is jelentősen csökken. A magzat genetikai anyaga felerészben idegen, ezért van szükség az immunrendszer működésének gyengítésére, nehogy az megtámadja a magzatot. A szervezet immunrendszerének meggyengülése következtében a viselkedés-immunrendszer erősödik fel, ami csökkenti annak valószínűségét, hogy a terhes nő szervezetébe kórokozók jussanak. Megváltozik az illat és ízérzékelés, a hányinger, hányás és averziók is jelentősebbek. Mivel a legtöbb kórokozót a hús tartalmazza, a terhességi undor is leggyakrabban erre irányul. A fűszeres ételek is gyakran undort váltanak ki, ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a fűszerek természetes kórokozó ellenes hatóanyagok, természetes antibiotikumok és általában az olyan ételeket fűszereznek a különböző kultúrákban, amelyek kórokozókat tartalmazhatnak. Azokban az országokban, ahol a kórokozók előfordulása gyakoribb, (főleg a melegebb égöv alatt) az ételeket is több és erősebb fűszerekkel ízesítik. Terhesség alatt a vas szint csökkenése is kórokozó ellenes folyamat, hiszen számos kórokozó szaporodását elősegíti a vas jelenléte. Mivel a hús jelentős mennyiségű vastartalommal rendelkezik, ezért a hús ellenes undor nem csak a húsban lévő kórokozók miatt alakult ki. A terhes nők az első trimeszterben előnyben részesítik az egészségesnek tűnő arcokat, erősebb a kötődésük a saját népcsoportjukhoz, nagyobb az ellenszenvük az idegenekkel szemben.

Azok az emberek, akik sérülékenyebbnek tartják magukat a betegségekkel szemben, jobban tartanak azoktól, akiknek arcvonásai valamilyen betegségre utalhatnak. A nőknek a férfiakhoz történő vonzódását nagyon sok tényező határozza meg. Az egyik tényező az utódok egészséges, hatékony genetikai állományának, immunrendszerének a biztosítása. A nők rövid távú partnerként elsősorban a magasabb tesztoszteron szinttel rendelkező férfiakat részesítik előnyben. A tesztoszteron elnyomja az immunrendszer működését ezért csak azok a férfiak engedhetnek meg maguknak magasabb tesztoszteron szintet, akiknek az immunrendszere rendkívül erős és ellensúlyozza a tesztoszteron immungyengítő hatását. A nők termékeny időszakukban és fogamzásgátlók szedése alatt is előnyben részesítik a férfias vonásokkal rendelkező férfiakat. Mivel a magas tesztoszteron szinttel rendelkező férfiak általában hűtlenebbnek számítanak, hosszú távú partnerként a nők enyhén nőies vonásokkal rendelkező férfiakat választanak általában, hiszen ezek a férfiak hűségesebbnek számítanak, jobban lehet számítani az utódokról való gondoskodásukra. A szülői gondoskodás a gyermekek túlélési esélyeit is jelentősen javíthatja. A maszkulin arccal ill. , magas tesztoszteron szinttel rendelkező férfiak többször válnak, kevesebbszer házasodnak, kevésbé hat rájuk a gyermeksírás, antiszociálisabbak, genetikailag egészségesebbek, de kisebb a befektetésük a párkapcsolatukba és a gyermekeikbe. Előnyöket optimalizáló magatartás, amikor a nők hűséges hosszútávú partnert választanak, de maszkulin, rövidtávú partnertől nemzik gyermekeiket. A tudósok az ilyen optimalizáló magatartásformát az esetek 10-12% ára becsülik a nyugati világban. A férfiak és nők egyaránt előnyben részesítik a szimmetrikus arcokat. Ez annak köszönhető, hogy szimmetrikusabb arccal ill, testtel rendelkezők egészségesebbnek hatnak. A szimmetria hiánya a fejlődés során az ártalmas, zavaró tényezőkkel szembeni ellenállás hiányát jelölheti. A paraziták, kórokozók árthatnak a szimmetriának, sérülések, elszíneződések, viselkedési rendellenességek jelentkezhetnek. Ezzel magyarázható, hogy szimmetrikus férfiaknak több partnerük van az elsődleges partnereiken kívül is, több utódjuk és kevesebb súlyos betegségük van. A szimmetriától való eltérés (pl. ujjak és fülek hossza) és a kisebb fizikai eltérések (pl. hypertelorizmus, távol álló szemek) fejlődési instabilitást jelenthetnek. A fejlődési instabilitást a paraziták, szennyező, mérgező anyagok, alultápláltság, anyai alkoholfogyasztás, genetikai eltérések okozhatják. Azok az emberek, akik sérülékenyebbeknek hiszik magukat a betegségekkel, kórokozókkal szemben jobban tartanak azoktól, akiknek az arcvonásai valamilyen betegségre utalnak, egészségesebb arcokhoz vonzódnak, morphológiai eltérésektől jobban félnek. A nők azokban az országokban, kultúrákban részesítik előnyben a férfiasabb vonásokkal rendelkező férfiakat, ahol a túlélési esélyeket jobban veszélyeztetik az egészségügyi problémák, nagyobb a kórokozók mennyisége, alacsonyabb ez egészségügyi ellátás színvonala. A női arcról a férfiak is a termékenységre és az egészség szintjére utaló jeleket fedezhetnek fel. A termékenység és az egészség mértéke az ösztrogén szintjével áll összefüggésben.

Számos országokat és területeket összehasonlító tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a fertőző betegségek jelenléte egy adott országban a legjelentősebb előrejelzője a nemzeti intelligenciának, IQ-nak. Ehhez képest sem a GDP, sem az oktatási évek hatása és minősége nem volt jelentős. Az agy fejlődése és a fertőző betegségek elhárítása és átvészelése konfliktusban van egymással. Az agy fejlődése az anyagcsere folyamatok szempontjából költséges. Újszülötteknél az agy emészti fel az összes energia 87%-át, 5-éves korban 44%-át, 10-éves korban 34%-át, felnőtt férfiaknál 23%-át és felnőtt nőknél 27%-át. Ha az agy fejlődésének energia szükségletét egy személy nem tudja kielégíteni, akkor az agykárosodást szenvedhet. Pl. alultáplált gyermekeknek kisebb a feje és az agya. Viszonylagosan a derekukhoz képest szélesebb csípőjű nők és utódaik értelmi képességei magasabbak. Ennek oka az, hogy a csípő és comb zsírszövetei az agy növekedéséhez és fejlődéséhez hasznos hosszúláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Ezek a terhesség és a szoptatás alatt mobilizálódnak és elősegítik, jótékonyan befolyásolják az utód agyának fejlődését.

A parazita fertőzés is befolyásolja az agy fejlődését. Ennek több oka van. Néhány parazita, pl. baktériumok, a test szöveteiből táplálkoznak, ami energiaveszteséghez vezethet. A kórokozók pl. horogféreg, baktériumok, amőbák hasmenést okozhatnak, akadályozhatják a táplálék felszívódását. A vírusok a szervezet sejtjeit használják fel saját szaporodásukhoz, ami energiát von el a testtől és az agy fejlődésétől. A testnek a kórokozók ellen aktiválni kell az immunrendszert, hogy elhárítsa azok támadását, ami szintén energia elvonással jár. Ezek a befolyásoló tényezők, a fertőző betegségek az agy fejlődését és az intelligenciát károsan befolyásolhatják. A fertőzés ideje alatt az agy kevesebb energiát kap. A tanulmányok megállapítják, hogy a magas intelligencia előfeltételezi a fertőző betegségeknek való alacsony kitettséget. A fertőző betegségeknek kitett emberek teste nem fejlődik optimálisan, az agy, a test-szimmetria és az értelmi képességek károsodást szenvedhetnek.

A parazitákkal szembeni védekezés megnyilvánul a magatartás és a kultúra szintjén is. Sokáig megmagyarázhatatlannak számított, miért létezik sokkal többféle vallás a melegebb ághajlatok alatt. Annak ellenére, hogy az Elefántcsont Part és Norvégia területe hasonló nagyságú, az előbbiben 76, az utóbbiban 13 vallást tartanak nyilván. Brazília és Kanada kiterjedése is hasonló, míg Brazíliában 159, addig Kanadában 15 vallást tartanak számon. A fertőzés ellenes viselkedés a csoportokon belüli és a csoportok közötti határok húzására is kiterjed. A vallások alapvető funkciója a fertőző betegségek kikerülése, korlátozása a vallási csoporton belül. Mivel a fertőző betegségek stressz hatása váltakozó területenként, általában a melegebb éghajlatok alatt nagyobb, a vallások sűrűsége is változó ennek megfelelően. A vallások sokrétűsége nagyobb azokon a területeken, ahol a fertőző betegségek is sokrétűbbek. A vallások a különböző csoportok közötti kulturális határokból, a fertőzés ellenes viselkedésnormákból erednek. A fertőzés ellenes viselkedésnormák jellemzője a lakhelytől való eltávolodás korlátozása (philopátria, haza-, helyszeretet), immunológiailag hasonló emberekkel való érintkezés, az idegen fertőzésekkel való érintkezés korlátozása, az idegenektől való félelem (xenophobia). A fertőzés ellenes viselkedés hatására csökken vagy megszűnik az értékek és ideák áramlása, csoportokon belüli határ keletkezik és a csoportok közötti határ erősödik. A tanulmányok alapján a vallások szerepét át kell értékelni, céljuk alapvetően a fertőző betegségek elkerülése illetve kezelése. A parazitaellenes viselkedés nemcsak a vallások, hanem a különböző nyelvek sokrétűségét is meghatározza.

A parazitákkal ill. kórokozókkal való terheltség meghatározza a jelenlévő nyelvek sokrétűségét is. A tropikus országok felé haladva a nyelvek sokrétűsége is növekszik, elősegítve a csoportokon belüli és a csoportok közötti határok fenntartását. Már érintettük, hogy az idegenektől való szubjektív félelem annál erősebb, minél nagyobb valakinek a félelme a fertőzésektől. Az idegeneket gyakran betegségekkel azonosítják, pl. patkány, féreg, tetű. Az ismeretlen emberek olyan kórokozókat, betegségeket hurcolhatnak be, amelyhez a bennszülöttek immunrendszere nem alkalmazkodott. Az idegeneknek eltérő, szokatlan szokásaik lehetnek. Más higiéniára vonatkozó gyakorlattal rendelkezhetnek, megsérthetnek olyan helyi szokásokat, amelyek megakadályozzák a betegségek terjedését. Az idegenek akár undort is kiválthatnak, azt az érzést, amely eredetileg a mérgek és káros anyagok fogyasztásával szemben alakulhatott ki. Természetesen az idegenekkel szembeni elutasításnak hátrányai is lehetnek, hiszen megakadályozza új kapcsolatok, szövetségek létrejöttét, ill. technológiák átadását. Azokon a területeken, ahol a betegségek viszonylag gyakoribbak, az idegenektől való félelem előnyei túlsúlyban lehetnek annak hátrányaival szemben. Az ilyen helyeken az emberek óvatosabbak, konzervatív hozzáállásuk az ismeretlen dolgokhoz, a szexuális viselkedés területén is elővigyázatosabbak. Azokon a területeken, ahol alacsonyabb a parazita terheltség nagyobb a nyitottság, kíváncsiság, kísérletező készség, a status quo megváltoztatására irányuló hajlam. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a demokráciák fejlődésében is jelentős szerepet játszik a parazita stressz esetleges csökkenése. Az antibiotikumok, oltások megjelenése és széleskörű alkalmazása, az élelmiszerek és a víz biztonságosságának növekedése, a higiéniai és az egészségügyi infrastruktúra javulása 1-2 generációval megelőzte a nyugati társadalmi értékek liberalizálódását. Ez az 50-es, 60-as években szexuális revolúcióhoz, a szabadabb szexuális viselkedés toleranciájához vezetett. Erősödtek a polgári és női jogok, részben elismerték a leszbikusok és homoszexuálisok jogait. Alacsony parazita stressz esetén erősödik az individualizmus, a demokrácia, a női emancipáció, általában a társadalmi értékek liberalizálódása. Alacsony kórokozó terheltség esetén az emberi populációk nyitottabbak az új felé. Ennek megfelelően azokban az országokban, ahol nagyobb a fertőző betegségek terhelő hatása, a nők alárendeltebbek, mint a férfiak, konzervatívabb a hozzáállás, a hagyományos értékek erősebbek és a nők szexuálisan korlátozottabbak.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a jó minőségű gyógygomba kivonatok széleskörű elterjedése elősegítheti a társadalmi értékek megváltozását. A gyógygomba kivonatok hatékonyak a fertőző kórokozók legszélesebb körével szemben, növelik a szervezet ellenálló képességét és ennél fogva csökkentik a fertőző betegségekkel szembeni félelmet. A gyógygomba kivonatok elősegíthetik az innovációs hajlam erősödését, az újdonságok kedvelését, az idioszinkretikus viselkedés tolerálását, a csoportokon kívüli kapcsolatok keletkezését és erősödést, elősegíthetik a nők felszabadítását a hagyományos férfi társadalmi ellenőrzés alól. Erősítheti a nők polgári jogait és politikai reprezentációját. Ahol erősebb a parazita terheltség, ott a nemek közötti egyenlőtlenség is erősebb, az emberek viselkedése konformistább, ethnocentrikusabb a társadalom, erősebb az újtól való félelem. A vázolt erők rendkívül erősek, hiszen a parazitáktól, kórokozóktól, idegenektől való félelem a halálfélelemmel függ össze. Ezt a halálfélelmet a gyógygomba kivonatok egyedülállóan sokrétű kórokozó ellenes hatása jelentősen csökkentheti. A halálfélelem csökkenése nemcsak társadalmi szinten fejtheti ki hatását, hanem egyéni szinten pszichikai, lelki felszabadulást is okozhat.

A cikkben szereplő megállapítások nem vonatkoztathatóak a honlapon található termékeinkre.