ALLERGIA: A RÁKELLENES CIVILIZÁCIÓS BETEGSÉG
(Gyógygomba kivonatok és az „ősi” allergiamentes immunrendszer helyreállítása)
Az allergiás megbetegedések lényegét csak akkor érthetjük meg, ha megismerjük azok antropológiai eredetét. De miről is van szó első pillantásra? Az allergia a szervezet egy anyaggal szembeni túlérzékenységét jelöli. Az immunrendszer túlreagál akkor, amikor idegen anyagokat un. allergéneket érzékel. Allergének lehetnek pl. fű-, gyom-, fa-, pollenek, házi poratka, élelmiszerek. A túlreagáló immunrendszernek azonban lehetnek pozitív hatásai is.
Egy 18 évig tartó un. prospektív tanulmányban kimutatták, hogy az asztma és a szénanátha jelenléte a rákhalálozások valószínűségét több mint 10% -al csökkentette. A szénanátha önmagában a rendkívül veszélyes hasnyálmirigyrák előfordulását csökkentette. Az asztma szerepe nem teljesen egyértelmű, mert míg a leukémia előfordulását csökkentette, addig a tüdőrák előfordulását kis mértékben növelte.
Az allergia vastagbélrák ellenes hatását több prospektív tanulmány is megerősítette: 25% -al csökkentheti a vastagbélrák rizikóját. Az allergia (pl. asztma, szénanátha, ekcéma) agytumor (glioma) ellenes hatását összehasonlító esettanulmányokban igazolták. Akár 30% -al is csökkentheti ennek a gyakran végzetes ráktípusnak a kialakulását. Amennyiben az allergiához még egy autoimmun betegség is társult, a glioma előfordulása 76% -al csökkent. Hasonló tanulmányban mutattak rá, hogy az allergia, a gyakran a herpesz vírus hatására kialakuló Non-Hodgkin’s lymphoma kialakulását is 20% -al csökkentheti. Allergia esetén azok az immunsejtek, amik a betegség tüneteit okozzák, fokozott működésük következtében erősebb ráksejt ellenes hatást is kifejthetnek.
Feltűnő ez az agytumorok esetében, ahol elvileg az immunrendszer az agy-vér határ következtében nem tudja teljes mértékben hatását kifejteni. Az agytumorok körüli gyulladásos folyamatok azonban az agy-vér határ tulajdonságát megváltoztatják, annak áteresztőképességét növelik, így bejuthatnak az agyba nagyobb számban is az un. perifériális immunsejtek.
Vastagbélrák esetén pedig kimutatták, hogy bizonyos immunsejtek (T sejtek) sűrűsége és jelenléte a tumor szövetek körül előrejelzi a túlélési esélyeket. Nem meglepő, hogy az immunrendszer túlműködése gyakran csökkenti a rákmegbetegedések esélyeit, hiszen ennek az ellenkezője, az immunrendszer működésének valamilyen okból történő elnyomása pontosan ennek ellenkezőjéhez, a rákmegbetegedések növekedéséhez vezethet.
Szervátültetés esetén az immunrendszert mesterségesen elnyomják, nehogy az új szervet az immunrendszer megtámadja. Egy felmérésben megállapították, hogy ezekben az esetekben a rákmegbetegedések száma 400% -al növekedett. A nem melanoma típusú bőrrák, ajak rák, Non-Hodgkin’s lymphoma száma jelentősen, a vulva, vagina, végbél rák, szájüreg rák, nyelvrák, veserák, nyelőcsőrák, gyomorrák, bélrák, húgyhólyagrák, tüdőrák, pajzsmirigyrák előfordulása kisebb mértékben emelkedett meg.Az immunhiánnyal járó AIDS betegségnél a Kaposi szarkóma és a Non-Hodgkin’s lymphoma rizikójának növekedése figyelhető meg.
Az allergiás megbetegedések modern betegségnek számítanak, az ősi kultúrákban lényegében ismeretlenek. Ez felveti azt a kérdést, mi vezetett tömeges megjelenésükhöz korunkban. 1989-ben Strachan indította útjára, az azóta többször módosított un. „higiénia hipotézist”. Az eredeti hipotézis szerint a minél nagyobb családban él valaki, annál kisebb valószínűséggel szenved allergiás megbetegedésben. A mai módosított elmélet alapján az allergia tömeges elterjedéséhez a megváltozott környezet vezetett, a hagyományos allergénekben, mikróbákban, enotoxinokban gazdag környezet, amelyben őseink felnőttek, megváltozott, „tisztább” lett. 1980 –tól, az asztmás megbetegedések száma évi 1% -al növekedett. A tudósok lázasan elkezdték feltérképezni azokat a konkrét tényezőket, amik az immunrendszerünk működését megzavarták. Feltűnő volt, hogy az állatokkal teli tanyasi, falusi környezetben felnőtt gyermekeknél az allergikus megbetegedések jóval ritkábban fordultak elő, mint a városi környezetben. Fontos adatként szokták említeni, hogy az egyesítés előtti Németországban a szénanátha és az asztma rizikója jelentősen eltért. Míg nyugaton ezek a betegségek a népesség 5.9% -át, addig keleten – ahol a környezetszennyezés jelentős volt - , 3,9% -át érintették. Az egyesítés után az allergia előfordulása a kelet-német népesség körében is jelentősen megnőtt, jelezve, hogy az életkörülmények közelítettek a nyugati területekhez. A korai környezet alakítja, formálja a fejlődő gyermekek immunrendszerének reakcióját a külső hatásokra. A korai környezet vagy elősegítheti az allergiás betegségek későbbi kialakulását vagy megelőzheti azokat. Az élőállatok közelében, tanyasi, falusi környezetben felnőtt, pasztörizálatlan tejet fogyasztó gyermekeknél az allergia kialakulása kisebb mértékű. Azoknak a terhes anyáknak a gyermekei, akik terhességük alatt élőállatokkal dolgoztak, kisebb mértékben szenvedtek el asztmás megbetegedést.
Az első 1-2 életévükben bölcsödét és óvodát látogató gyermekeknél az asztma kialakulásának rizikója 50-70% -al kisebb. Általában a gazdagabb, „tisztább” társadalmakban az allergiás megbetegedések gyakoribbak, mint a szegényebb, fejlődő társadalmakban. Azonban az is gyakran előfordul, hogy egy adott társadalmon belül a szegényebb rétegeknél az allergiás betegségek gyakoribbak. Ezeknek az okai az adott szociális környezet rizikófaktoraiban keresendő. Alacsonyabb szociális környezetre jellemző a pszichikai stressz, alacsony szociális támogatottság, szülői, ill. családi problémák, munkanélküliség, anyai depresszió és félelem, gyakori erőszak, ill. a bűnözés, magasabb arányú túlsúly. Mindezek stressz faktorok, amelyek gyulladáskeltőek lehetnek és előidézhetik az asztma, szénanátha és ekcéma kialakulását ill. súlyosbíthatják a már kialakult gyermekkori asztmát.
A túlsúly gyulladáskeltő hatása révén különösen veszélyes rizikófaktor. Ezzel függ össze, hogy a hosszabb napi TV nézés kisgyermek korban előidézheti a későbbi asztma kialakulását. A részlegesen hidrogenizált (trans fat) olajok is elősegíthetik az asztma, ekcéma és szénanátha kialakulását. A túl rövid szoptatás (4 -6 hónapnál rövidebb) is megnövelheti a későbbi allergia kialakulásának az esélyét. Ugyanígy az anyai dohányzás a terhesség alatt és azt követően.
További rizikótényezők lehetnek bizonyos gyógyszerek, amelyeket a gyermekek első életévében alkalmaznak. Ezek a gyógyszerek befolyásolhatják az immunrendszer természetes fejlődését. A paracetamol használata az első életévben dózis függően az asztma kialakulását akár több mint 300% -al növelheti a gyermekek 6.-7. életévében, továbbá előidézheti a szénanátha és ekcéma kialakulását ebben a korban. Prospektív tanulmányok arra is rávilágítanak, hogy az antibiotikumok használata a gyermekek első életévében dózis függően – kis mértékben (10-100% os rizikónövekedés) – megnövelheti az asztma, szénanátha és ekcéma kialakulásának esélyét. A probléma jelentőségét érzékelteti, hogy a nyugati világban 8 iskolás gyermekből 1 asztmában szenved. Figyelemreméltó a tisztítóspray –k használatának ártalma. A kutatók minden 7. asztma megbetegedést erre vezetnek vissza. Érdekes, hogy a császármetszéssel született gyermekeknél is kimutatható az asztma kialakulásának 20% -os növekedése.
A higiénia hipotézissel összhangban immunrendszerünk természetes fejlődéséhez a fertőző anyagok is hozzájárultak őseinknél. Ezzel magyarázható, hogy számos fertőzésről kimutatták azok allergiás megbetegedéseket csökkentő hatását. A Hepatitis A fertőzés jelenléte – amely nagycsaládokban és alacsonyabb szociális rétegeknél halmozódik - akár 40% -al csökkentheti az allergia kialakulását. A gyermekek ágyában mért ágypor ill. endotoxin mennyisége is fordított arányban volt az atopikus asztma, szénanátha és az allergia érzékenységgel. Az endotoxin (baktériumok sejtfalának gyulladáskeltő komponensei) ugyan nem okoz fertőzést, de immunválaszt idézhet elő, aminek következtében a környezet más komponensei felé (pl. pollen, állati allergének) az immunrendszer toleranciát fejleszthet ki.
A tuberkulózis és a horogféreg fertőzöttség is csökkentheti az allergiás megbetegedések arányát. Egy összefoglaló meta-analízis alapján a horogféreggel fertőzöttek körében az asztma előfordulása 50% -al csökkent a nem fertőzöttekhez képest. Emellett az autoimmun megbetegedések előfordulása is kisebb volt a fertőzötteknél. Az emberi immunrendszer a parazita férgekkel történő együttélés során fejlődött ki. Ezért a parazita férgek jelenléte szükséges lehet az immunrendszer egészséges működéséhez. A paraziták megváltoztatják a gazdaszervezet gyulladásos válaszreakcióját annak érdekében, hogy megvédjék magukat a pusztulástól, ill. attól, hogy kidobja őket a gazdaszervezet. A paraziták kiirtásának hatására egy randomizált, placebo kontrollált kísérletben, a házi poratka érzékenység kialakulását figyelték meg a bőrön. A féregellenes terápiák általában felerősítik az allergia érzékenységet. A bélféreg fertőzés allergiaellenes hatása akkor nyilvánul meg, ha a fertőzés erős, korai és hosszan tartó, nincs genetikai hajlam a féregallergiára és a parazitáknak megfelelő a fajtájuk (pl. horogféreg).
Számos tanulmányban kimutatták, hogy modern korunk szennyezései ugyan a halálozási arányokat növelhetik, de nem befolyásolják lényeges mértékben az allergia kialakulásának veszélyét. Egy nemzetközi, országokat összehasonlító un. ekologiai tanulmány felmérése szerint a környezetszennyező mikrorészecskék nem befolyásolják lényegesen a gyermekkori asztma, szénanátha és ekcéma kialakulását. Ugyanez a felmérés azt is megállapította, hogy az allergia tünetei magasabb pollenszennyezésnél kisebb mértékben fordulnak elő, azaz a magas pollen szint kismértékű védettséget nyújthat az allergia kialakulása ellen. Egyébként általában a légszennyezési indexek és az asztma előfordulása között sem sikerült egyértelmű összefüggést találni, annak ellenére, hogy a légszennyezés a már meglévő asztma állapotát súlyosbíthatja. Érdekes összefüggés, hogy az autoimmun betegségek, mint pl. az inzulinfüggő diabétesz és a reumás arthritisz jelenléte esetén az allergiás megbetegedések gyakrabban fordulnak elő. Ebből arra következtetnek a kutatók, hogy az autoimmun és az allergiás betegségeknek közös környezeti rizikófaktorai lehetnek. Mindkét betegségcsoport esetében az immunrendszer nem megfelelő válaszokat ad un. nem patologikus antigénekre.
Miután megismertük az allergia kialakulásának valószínűsíthető okait, felvetődik az a kérdés, hogyan lehet csökkenteni a betegség előfordulásának gyakoriságát a jövőben. Talán térjünk vissza a hagyományos életmódhoz? Hozzunk létre „piszkos” környezetet magunk és gyermekeink körül? Mielőtt azonnal igent mondanánk ezekre a kérdésekre, figyelembe kell vennünk azt is, hogy azok a civilizációs vívmányok (pl. tiszta víz, fertőzések elleni védőoltások, antibiotikumok, paraziták kiirtása, „tiszta” környezet) amik okolhatók az allergiás betegségek tömeges elterjedéséért, az emberi átlagéletkor és a gyermekhalandóság jelentős javulását eredményezték. Ennél fogva olyan hatóanyagok alkalmazása lehet eredményes, amelyek az immunrendszer aktivitásának, ill. rákellenes védekezőképességének fenntartása mellett képesek az allergiás, ill. autoimmun betegségek kialakulását csökkenteni és a már kialakult betegségek tüneteit enyhíteni vagy megszüntetni.
Számos gyógygomba kivonatról kimutatták, hogy azok növelték az immunrendszer sejtjeinek ráksejt ellenes aktivitását amellett, hogy allergia ellenes (pl. hisztamin szintet csökkentő) hatást is kifejtettek. A nép és természetgyógyászat nyilván ebből az okból használja őket az autoimmun betegségek kezelése mellett az allergiás betegségek tüneteinek enyhítésére. Figyelemreméltó, hogy a gyulladás gátló apigeninről nemrég állatkísérletben kimutatták ekcéma ellenes hatását is. Szerző: Varga Gábor hatóanyag-szakértő.
A cikkben szereplő megállapítások nem vonatkoztathatóak a honlapon található termékeinkre
