Bélrák: flavonoidok és gyógygomba kivonatok szerepe a megelőzésben
A bélrák megelőzésében szerepet játszó tényezőket számos tanulmány vizsgálta. Az eredmények sokszor ellentmondásosak. A megfelelő mennyiségű rostbevitelt tartották sokáig a bélrák megelőzés „mágikus” eszközének. Ezt több tanulmány is igazolni látszott. Azonban 2 randomizált klinikai kísérlet megállapította, hogy a megnövelt rostbevitel, ill. a csökkentett zsírbevitel önmagában nincs hatással a rosszindulatú bélpolipok kialakulására. A jó minőségű felmérések egyik összegző elemzése is megerősítette, hogy a magas rostbevitel nem csökkenti a bélrákot.
Mivel a bélrák a halálozási arányokat tekintve az egyik legveszélyesebb ráktípus, érdemes olyan tényezőket felderíteni, amelyek ismerete hozzájárulhat a megelőzés elősegítéséhez. Az un. metabolikus szindróma (krónikus anyagcserezavar szindróma), amelynek tünetei lehetnek a csípő körüli túlsúly, a magas triglicerid szint, alacsony HDL koleszterin szint, magas vérnyomás, magas vércukorszint, elősegítheti a rosszindulatú bélpolipok és a bélrák előfordulását és ca. 67%-al növelheti a bélrákban történő elhalálozások arányát.
Ugyanígy a cukorbetegség is elősegítheti a bélrák kialakulását. A kutatók kiemelik, hogy a rizikófaktorok között különösen veszélyes az alsótest túlsúlya, ill. általában a túlsúly. Nem meglepő a testmozgás bélrákellenes hatása. III. stádiumos bélrákban szenvedő betegeknél a diagnózis utáni testmozgásnövelés 50%- al csökkenti a halálozási arányokat. Érdekes, hogy a diagnózis előtti testmozgás is csaknem ugyanilyen mértékben eredményes. A kutatók a testmozgás jótékony hatását legalább olyan jelentősnek tartják, mint az adjuváns kemoterápia rákellenes hatását. A tudósok az inzulin bélrákkeltő hatását gyanítják a fentebb leírt jelenségek mögött.
Ezt megerősíteni látszik az a felmérés, amely szerint a krónikus inzulin terápiában részesülő 2. típusú cukorbetegségben szenvedőknél évente 20%-al nő a bélrák előfordulásának valószínűsége. A magas inzulin szint 2-700%-al növelheti a bélrák rizikóját. Mivel a testmozgás inzulin érzékenység növelő, kézenfekvő bélrákellenes hatásának oka is: csökkenheti a szervezet inzulin szintjét. A számítások szerint a az összes bélrák megbetegedések 12-14%-a a testmozgás hiányára vezethető vissza. A bélrák megelőzése szempontjából előnyös lehet a vörös és feldolgozott húsok valamint a finomított liszt és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztásának mellőzése.
Figyelemre méltó, hogy klinikai kísérletben igazolták az Agaricus blazei Murill gomba kivonat inzulin érzékenység javító hatását. Az apigenin flavonoid – epigallocatechin gallattal kombinálva – bélrák megelőző hatását Németországban végzett kontrollált klinikai kísérlet erősítette meg. Az Agaricus balzei Murill és apigenin a jövőben szerephez juthat a bélrák kiegészítő terápiájában.
A cikkben szereplő megállapítások nem vonatkoztathatóak a honlapon található termékeinkre.
Felhasznált szakirodalom:
Morita, T., et al.: The metabolic syndrome is associated with increased risk of colorectal adenoma development: the Self-Defence Forces health study; In: Asian Pac J Cancer Prev. 2005,6(4):485-9. Meyerhardt JA., et al.: Impact of physical activity on cancer recurrence and survival in patients with stage III colon cancer: findings from CALGB 89803. Meyerhardt JA., et al.: Physical activity and survival after colorectal cancer diagnosis; In: J Clin Oncol., 2006, 24(22):3527-34. Yang, YX., et al.: Insulin therapy and colorectal cancer risk among type 2 diabetes mellitus patients; In: Gastroenterology., 2004, 127(4):1044-50. Haydon, AMM., et al.: Effect of physical activity and body size on survival after diagnosis with colorectal cancer; In: Gut., 2006.,55:62-67. Lanza, E., et al.: The polyp prevention trial continued follow-up study: no effect of a low-fat, high-fiber, high-fruit, and – vegetable diet on adenoma recurrence eight years after randomization; In: Cancer Epidemiol Biomarkers Prev., 2007, 16(9):1745-52. Jacobs, ET., et al.: Baseline dietary fiber intake and colorectal adenoma recurrence int he wheat bran fiber randomized trial; In: Journal of the National Cancer Institute, 2002, 94(21). Jacobs, ET., et al.: Intake of supplemental and total fiber and risk of colorectal adenoma recurrence in the Wheat Bran Fiber Trial; In: Cancer Epidemiol Biomarkers Prev.,2002, 11:906-914. Schatzkin, A., et al.: Dietary fiber and whole-grain consumption in relation to colorectal cancer in the NIH-AARP Diet and Health Study; In: Am J Clin Nutr, 2007, 85: 1353-60. Beresford, SAA., et al.: Low-fat dietary pattern and risk of colorectal cancer; In: JAMA., 2006, 295: 643-654. Park, Y., et al.: Dietary fiber intake and risk of colorectal cancer: A pooled analysis of prospective cohort studies; In: JAMA, 2005, 294: 2849-2857. Hoensch, H., et al.: Prospective cohort comparison of flavonoid treatment in patients with resected colorectal cancer to prevent recurrence; In: WJG, 2008, 14(14):2187-2193. Bowers, K., et al.: A prospective study of anthropometric and clinical measurements associated with insulin resistance syndrome and colorectal cancer in male smokers; In: Am J Epidemiol, 2006, 164: 652-664. Larsson, SC., et al.: Diabetes mellitus and risk of colorectal cancer: A meta-analysis; In: of the National Cancer Institute, 2005, 97:1679-87. Renehan, AG., et al.: Diabetes, insulin therapy, and colorectal cancer; In: BMJ, 2005, 330: 551-552. Michaud, DS., et al.: Dietary glyvemic load, carbohydrate, sugar, and colorectal cancer risk in men and women; In: Cancer Epidemiol Biomarkers Prev., 2005, 14(1):138-43. Sedjo, RL., et al.: Change in body size and the risk of colorectal adenomas; In: Cancer Epidemiol Biomarkers Prev., 2007, 16(3): 526-31. Mai, PL., et al: Physical activity and colon cancer risk among women in the California Teachrers Study; Cancer Epidemiol Biomarkers Prev., 2007, 16(3):517-25. Friedenreich, Ch., et al.: Physical activity and risk of colon and rectal cancers: The European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition; In: Cancer Epidemiol Biomarkers Prev., 2006, 15(12): 2398-407. Stürmer, T., et al.: Metabolic abnormalities and risk for colorectal cancer in the Physicians’ Health Study; Cancer Epidemiol Biomarkers Prev., 2006, 15(12): 2391-7. Seow, A., et al.: Diabetes mellitus and risk of colorectal cancer in the Singapore Chinese Health Study; In: J Natl Cancer Inst., 2006, 98: 135-8. Pischon, T., et al.: Body size and risk of colon and rectal cancer int he European Prospective Investigation Into Cancer and Nutrition (EPIC); In: J Natl Cancer Inst., 2006, 98: 920-31. Wei, EK., et al.: A prospective study of C-peptide, Insulin-like Growth Factor-I, Insulin-like Growth factor Binding Protein-1, and the risk of colorectal cancer in women; In: Cancer Epidemiol Biomarkers Prev., 2005, 14(4): 850-5. Frezza, EE., et al.: Influence of obesity on the risk of developing colon cancer; In: Gut, 2006, 55: 285-291. Dignam, JJ., et al.: Body mass index and outcomes in patients who receive adjuvant chemotherapy for colon cancer; In: J Natl Cancer Inst., 2006, 98: 1647-54. Dai, Z. et al.: Obesity and colorectal cancer risk: A meta-analysis of cohort studies; In: WJG, 2007, 13(31): 4199-4206. Ahmed, RL., et al.: The metabolic syndrome and risk of incident colorectal cancer; In: Cancer, 2006, 107: 28-36. Nilsen, TI., et al.: Prospective study of colorectal cancer risk and physical activity, diabetes, blood glucose and BMI: exploring the hyperinsulinaemia hypothesis; In: Br J Cancer., 2001, 84(3):417-22. Meyerhardt, JA., et al.: Impact of diabetes mellitus on outcomes in patients with clon cancer; In: J Clin Oncol., 2003, 21(3): 433-40. Samad, AK., et al.: A meta-analysis of the associacion of physical activity with reduced risk of colorectal cancer; In: Colorectal Dis., 2005, 7(3):204-13. Meyerhardt, JA., et al.: Influence of body mass index on outcomes and treatment-related toxicity in patients with colon carcinoma; In: Cancer, 2003, 98:484-95. Haydon, AMM., et al.: Effect of physical activity and body size on survival after diagnosis with colorectal cancer; In: Gut., 2006,55:62-67. Frezza, EE., et al.: Influence of obesity on the risk of developing colon cancer; In: Gut., 2006, 55:285-291. Kim, JH., et al.: Is Metabolic Syndrome a risk factor for colorectal adenoma? In: Cancer Epidemiol Biomarkers Prev., 2007, 16(8): 1543-6. Hu, FB., et al.: Prospective study of adult onset Diabetes Mellitus (Type 2) and risk of colorectal cancer in women; In: J Natl Cancer Inst.,1999,91:542-7. Ma, J., et al.: A prospective study of plasma C-peptide and colorectal cancer risk in men; In: J Natl Cancer Inst., 2004, 96: 546-53. Cowey, S., et al.: The Metabolic Syndrome: A high-risk state for cancer? In: Am J Pathol, 2006, 169: 1505-1522. Moghaddam, AA., et al.: Obesity and risk of colorectal cancer: A meta-analysis of 31 studies with 70000 events; In: Cancer Epidemiol Biomarkers Prev., 2007, 16: 2533-2547. Kaaks, R., et al.: Serum C-peptide, Insulin-Like Growth Factor (IGF)-I, IGF-Binding Proteins, and colorectal cancer risk in women; In: J Natl Cancer Inst., 2000, 92:1592-600.
