Cukorbetegség és anyagcsere problémák esetén a Lagerstroemia speciosa hasznos kiegészítője lehet a különféle gombakészítményeknek

Lagerstroemia speciosa A Lagerstroemia speciosa, más néven Banaba Délkelet-Ázsiában, Indiában és a Fülöp-szigeteken honos fa. A leveléből készült kivonatot régóta használják a keleti tradicionális népi gyógyászatban, elsősorban diabetes kezelésére. Az első kutatások eredményét 1940-ben publikálták, a tudományos érdeklődés azonban csak az 1990-es években kezdett világméretűvé növekedni. Azóta számos in vitro és in vivo vizsgálat történt, melyek megerősítették a Lagerstroemia speciosa antidiabetikus hatását, kimutatták, hogy nemcsak a glukóz, hanem a lipid anyagcserét is kedvezően befolyásolja, csökkenti a vérben és a májban lévő koleszterin mennyiségét, továbbá sikerült azonosítani néhány összetevőt (corosolic acid, ellagitannin, gallotannin), melyek a kedvező hatások hátterében állnak.

A vizsgálatok túlnyomó részben a corosolic acid nevű összetevőre irányultak. Egerek esetében kimutatták, hogy a corosolic acid jelentős hipoglikémiás (a vér glukóz szintjét csökkentő) hatással rendelkezik, és kedvezően befolyásolja a szacharóz hidrolízisét a vékonybélben. Humán klinikai kísérletekben 2-es típusú cukorbetegeknek két héten át napi 32-48 mg corosolic acid-ot adtak szájon át, s a vércukor szint számottevő csökkenését figyelték meg. Egyes esetekben a vércukor értéke a corosolic acid bevitelét követően már 60 percen belül csökkent.

A japán Suzuka Egyetem kutatói, S. Takagi és munkatársai 10 héten át vizsgálták a corosolic acid hatását az egerek szervezetének koleszterin szintjére. Két fajta magas koleszterin diétát alkalmaztak, az egyik esetben corosolic acid-dal együtt, a másik esetben corosolic acid nélkül. Abban a csoportban, melynek tagjai corosolic acid-ot kaptak, a vér koleszterin szintjének 32%-os, a máj koleszterin szintjének 46%-os gátlását észlelték – összehasonlítva annak a csoportnak a koleszterin értékeivel, melynek tagjai nem kaptak corosolic acid-ot. Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a corosolic acid-nak közvetlen hatása van a koleszterin vékonybélben történő felszívódására.

A Sizuokában működő Central Research Institute kutatói olyan 2-es típusú cukorbeteg egereket vizsgáltak, melyek a betegségük során jelentős testsúlygyarapodást mutattak. 12 héten át táplálták őket Lagerstroemia speciosa levélkivonatot tartalmazó diétával. Ezen időszak alatt azt tapasztalták, hogy a kísérletben részt vevő állatok testsúlyának gyarapodása jelentős mértékben csökkent, hasonlóképpen a parametriális zsírszövet mennyisége, illetve a máj lipid tartalma is.

Ezek a kutatási eredmények azt a reményt keltik, hogy a Lagerstroemia speciosa kivonat alkalmazása hasznosnak bizonyulhat cukorbetegség, elhízás és egyéb anyagcsere problémák kezelése esetén. A fa leveléből készített, corosolic acid-ra standardizált kivonat fontos kiegészítője lehet az eddig alkalmazott hagyományos és alternatív terápiáknak.

A kép forrása: http://en.wikipedia.org/wiki/Lagerstroemia_speciosa

 

Irodalom:  

Miura, T.-Takagi S-Ishida, T: Management of diabetes and its complications with Banaba (Lagerstroemia speciosa L.) and Corosolic Acid. In: Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine Volume 2012 

Takagi, S-Miura T-Ishihara, E.-Chinzei Y.: Effect of corosolic acid on dietary hypercholesterolemia and hepatic steatosis in KK-Az diabetic mice. in: Biomed Res. 2010 Aug;31(4):213-8. 

Sivakumar G.-Vail DR-Nair V.-Medina-Bolivar F.-Lay JO Jr.: Plant-based corosolic acid: future antidiabetic drug? In: Biotechnol J. 2009 Dec;4(12):1704-11 

Takagi S-Miura, T-Ishibashi C-Kawata T- Ishihara E-Gu Y-Ishida T: Effect of corosolic acid ont he hydrolysis of disaccharides in: J Nutr Sci Vitaminol (Tokyo). 2008 Jun;54(3):266-8. 

Klein G-Kim J-Himmeldirk K-Cao Y- Chen X: Antidiabetes and anti-obesity activity of Lagerstroemia speciosa in: Evid Based Complement Alternat Med. 2007 Dec;4(4):401-7. 

Suzuki Y-Unno T-Ushitani M-Hayashi K-Kakuda T: Antiobesity activity of extracts from Lagerstroemia speciosa L. leaves on female KK-Az mice. in: J Nutr Sci Vitaminol (Tokyo). 1999 Dec;45(6):791-5

 

 

)