Májrák: megelőzés és életminőség javítás

Kiegészitő terápiák: Bokrosgomba, Agaricus blazei Murill, apigenin flavonoid

A májrák diagnózisa legtöbbször előrehaladott állapotban történik, ezért az utóbbi 3 évtizedben a betegek túlélési esélyei lényegében nem javultak. A diagnózis idején a betegek 80%-ában helyileg szóródott májrákot ill. előrehaladott májbetegséget találnak, ami korlátozza a rendelkezésre álló terápiás lehetőségeket. Ezért kiemelkedő jelentősége van a megelőzésnek és a már megbetegedetteknél az életminőség javításnak.

Európában a májrák 85-95%-a májzsugor (cirrhosis) következtében alakul ki. A májzsugort előidézheti, pl. a túlzott alkohol vagy gyógyszerfogyasztás, krónikus gyulladás (amelyet többnyire a hepatitisz B ill. C vírus okoz), paraziták, aflatoxin (szennyezett magvakban, pl. rizsben előforduló penészméreg). A túlsúly, dohányzás, cukorbetegség, magas vércukorszint, fogamzásgátló tabletták, vörös húsok fogyasztása, magas inzulinszint (inzulin érzékenység problémája) szintén megnövelheti a májrák kialakulásának kockázatát.

Gyermekeknél a májrák kialakulásának valószínűsége 200%-al növekszik abban az esetben, ha mindkét szülő dohányzik. Feltételezik, hogy a magas inzulinszint direkt májrák keltő hatással rendelkezik, mivel az túlsúly nélkül is kifejti káros hatását. A kialakult májrák tünetei lehetnek: alsótesti fájdalom, duzzadt alsótest, súlyvesztés, étvágytalanság, telítettségérzet, fáradtság, gyengeség, hányinger, sárgás bőr és szem, sötét vizelet, láz. A életminőséget meghatározó tünetek előrevetítik a beteg túlélésének esélyeit is. Minél jobb a májrákban szenvedő beteg általános életminősége, valószínűleg annál hosszabb ideig él.

A kemoterápia alatti fizikai erőnlét is meghatározza a túlélési időt, ezért előnyösnek bizonyulhat olyan alternatív eszközök alkalmazása, amely javít a betegek életminőségén és csökkenti a kemoterápia mellékhatásait. Az Agaricus blazei Murill gyógygomba kivonatról placebo kontrollált kettősvak klinikai kísérletben (Tajvan, Dél-Korea) is megerősítették, hogy javítja a rákbetegek életminősét és immunrendszerük működését, valamint jelentősen fokozza az inzulin érzékenységet.

A Bokrosgomba kivonat (Japán) májdaganatban szenvedőknél az esetek 58,3%-ában okozott lényeges állapotjavulást vagy tumor regressziót.

Az apigenin flavonoid laboratóriumi kísérletekben dózisfüggően elősegítette a májrák sejtek pusztítását. A népgyógyászatban alkalmazott, a klinikai kísérletekkel és esettanulmányokkal is alátámasztott gyógygomba terápiák javíthatják a májrákban szenvedők életminőségét és túlélési esélyeit, valamint megelőzhetik a májrák kialakulását.

A cikkben szereplő megállapítások nem vonatkoztathatóak a honlapon található termékeinkre.

Szakirodalom:
Dancey, J. et al.: Quality of life scores: an independent prognostic variable in a general population of cancer patients receiving chemotheapy.The National Cancer Institute of Canada Clinical Trials Group; In: Qual Life Res., 1997, 6(2):151-8. Earlam, S., et al.: Relation between tumor size, quality of life, and survival in patients with colorectal liver metastases; In: J Clin Oncol., 1996, 14(1):171-5. Richardson, LC., et al.: Therapy insight: Influence of type 2 diabetes ont he development, treatment and outcomes of cancer; In: Nat Clin Pract Oncol., 2005, 2(1):48-53. Raoul, JL.: Natural history of hepatocellular carcinoma and current treatment options; In: Semin Nucl Med., 2008, 38(2):13-18. Chan, HL., et al.: High viral load and hepatitis B virus subgenotype ce are associated with increased risk of hepatocellular carcinoma; In: J Clin Oncol., 2008, 26(2):177-4. Hubert, C., et al.: Prognostic risk factors of survival after resection of hepatocellular carcinoma; In: Hepatogastroenterology., 2007, 54(78):1791-7. Kita, Y., et al.: Impact of diabetes mellitus on prognosis of patients infected with hepatitis C virus; In: Metabolism., 2007, 56(12): 1682-8. Hashizume, H., et al.: Primary liver cancers with nonalcoholic steatohepatitis; In: Eur J Gastroenterol Hepatol., 2007, 19(10):827-34. Serraino, D., et al.: Risk of cancer following immunosuppression in organ transplant recipients and HIV-positive individuals in southern Europe; In: Eur J Cancer., 2007, 43(14):2117-23. Larsson, SC., et al.: Overweight, obesity and risk of liver cancer: a meta-analysis of cohort studies; In: Br J Cancer., 2007, 97(7):1005-8. Grulich, AE., et al.: Incidence of cancers in people with HIV/AIDS compared with immunosuppressed transplant recipients: a meta-analysis; In: Lancet., 2007, 370(9581):6-7. Ioannou, GN., et al.: Incidence and predictors of hepatocellular carcinoma in patients with cirrhosis; In: Clin Gastroenterol Hepatol., 2007, 5(8):938-45. Suruki, RY., et al.: Host immune status and incidence of hepatocelular carcinoma among sujects inected with hepatitis C virus: a nested case-control sudy in Japan; In: Cancer Epidemiol Biomarkers Prev., 2006, 15(12):2521-5. N’Kontchou, G., et al.: Risk factors for hepatocellular carcinoma in patients with alcoholic or viral C cirrhosis; In: Clin Gastroenterol Hepatol., 2006, 4(8):1062-8. Schiel, R., et al.: Diabetes, insulin, and risk of cancer; In: Methods Find Exp Clin Pharmacol., 2006, 28(3):169-75. Yu, MC., et al.: Environmental factors and risk for hepatocellular carcinoma; In: Gastroenterology, 2004, 127, (5 Suppl 1):72-8. Sorahan, T., et al.: Parental cigarette smoking and childhood risks of hepatoblastoma: OSCC data; In: Br J Cancer., 2004, 90(5):1016-8. Huo, TI., et al.: Diabetes mellitus is a recurrence-independent risk factor in patients with hepatitis B virus-related hepatocellular carcinoma undergoing resection; In: Eur J Gastroenterol Hepatol., 2003, 15(11): 1203-8. Hussain, SA., et al.: Hepatocellular carcinoma; In: Annals of Oncology, 2001, 12: 161-172. Regimbeau, JM., et al.: Obesity and diabetes as a risk factor for hepatocellular carcinoma; In: Liver Transpl., 2004, 10: 69-73. Coughlin, SS., et al.: Diabetes mellitus as a predictor of cancer mortality in a large cohort of US adults; In: Am J Epidemiol., 2004, 159:1160-1167. Yuan, JM., et al.: Synergism of alcohol, diabetes, and viral hepatitis ont he risk of hepatocellular carcinoma in blacks and whites in the U.S.; In: Cancer, 2004, 101: 1009-17. Vivarelli, M., et al.: Analysis of risk factors for tumor recurrence after liver transplantation for hepatocellular carcinoma: kay role of immunosuppression; In: Liver Traspl, 2005, 11:497-503. Luo, RH., et al.: Risk factors for primary liver carcinoma in Chinese population; Gastroenterol, 2005, 11(28):4431-4434. Blum, HE., et al.: Hepatocellular carcinoma: therapy and pevention; In: World J Gastroenterol, 2005, 11(47): 7391-7400. Yeo, W., et al.: Quality of life is predictive of survival in patients with unresectable hepatocellular carcinoma; In: Annals of Oncology, 2006, 17: 1083-89. Cross, AJ., et al.: A prospective study of red and processed meat intake in relation to cancer risk; In PLOS medicine, 2007, 4(12):e325 www.plosmedicine.org