Fekete szeder

(Rubus fruticosus)

A szeder (Rubus) a rózsafélék (Rosaceae) családjának Rosoideae alcsaládjába tartozó növénynemzetség. Népies magyar nevei a szederje, szedernye, fekete málna. Csak Európában több mint 2000 fajta található. Európa, Észak-Afrika, Elő-Ázsia és Észak-Amerika mérsékelt zónáiban honos. Napos helyektől félárnyékosig fordul elő, pl. világos erdőkben, ill. azok szélén, mészben- és nitrogénben gazdag talajon.₍₃₎

Gyümölcse, levele tanninokat, alkaloidokat, flavonoidokat, szaponinokat, glikozidákat, terpenoidokat, szterolokat, szénhidrátokat, aszkorbinsavat és illóolajokat tartalmaz._{(2),(5),(6),(7)}

Számos fajt gyógynövényként használnak, mivel a tanninnak összehúzó tulajdonsága van, ami a hajszálereket védi. Baktériumölő hatása szintén ismert. A fekete szerder leveléből készült teát sokáig a háziorvosok is ajánlották bélirritációk megelőzésére, kezelésére. Egy esetet Maria Treben így írt le könyvében:

„Ha gyakran innánk földiszeder teát, soha nem lenne vakbél irritációnk." Öreg háziorvosunknak ez a - még gyermekkoromban tett - kijelentése jutott eszembe, amikor egy napon hétesztendős fiam vakbéltáji fájdalmakkal ébredt fel és rendkívül sápadt volt az arca. Értesítettem az orvost, de azért rögtön készítettem egy csésze teát földiszeder leveléből. Már a tea ivása közben visszatért a gyermekem arcszíne. Az orvos már semmiféle vakbélirritációt nem állapított meg.”₍₁₎

Ezen kívül cukorbetegségre fogyasztott teakeverékek receptjében is szerepel a fekete szeder levele.

Kutatások bizonyították, hogy a szeder levelében lévő antioxidánsok lekötik a rák kockázatát növelő szabadgyököket. ₍₄₎ 

Források: 

1. Egészség Isten Patikájából - Maria Treben
2. Dr. Ernst Schneider, Nutze die Heilkraft unserer Nahrung. ISBN 3815091527, Saatkorn Kiadó, 7. kiadás, Hamburg 1985
3. BdB Handbuch VI. rész, Obstgehölze. Fördergesellschaft „Grün ist Leben" Baumschulen mbH, Pinneberg, 1985
4. Antioxidant activity in fruits and leaves of blackberry, raspberry, and strawberry varies with cultivar and developmental stage. - Wang SY, Lin HS - J Agric Food Chem. 2000 Feb; 48(2):140-6. [PubMed]
5. Aduragbenro DA, Yeside OO, Adeolu AA, Olanrewaju MJ, Ayotunde SA, Olumayokun AO, et al. Blood pressure lowering effect of Adenanthera pavonina Seed extract on normotensive rats. Rec Nat Prod. 2009;3:282–9.
6. Harborne JB. London: Chapman and Hall; 1973. Phytochemical methods; p. 117.
7. Kokate CK, Purohit AP, Gokhale SB. 4th ed. New Delhi: Vallabh Prakashan; 1997. Practical Pharmacognosy; pp. 106–11